Mi könnyíthet egy fáraó szívén?

2016-06-09 22:46:00 b.dora

Hatalmas kőhegyek között elterülő szurdok, aranyszínű kőfalak, és fenséges sírokba zárt titkok várják a Királyok völgyébe látogatókat. A perzselő napsütés elől menekülő turisták a csodás látvány mellett hamarosan azt is megtapasztalhatják, milyen érzés egy sírkamrában fellélegezni.

A Királyok völgyében tíz sírhely látogatható, ezek közül IV. Ramszeszé a legpompásabb. Itt a legtöbb falfestmény szinte érintetlenül megmaradt, és az élénk színek egyáltalán nem árulkodnak róla, hogy nagyjából 3000 évesek. Minden sírkamrában található egy festmény, amely azt ábrázolja, ahogy a fáraó szívét mérlegre teszik. A „szívpróba” során egy skarabeusz segít az uralkodónak, ugyanis az ókori egyiptomiak úgy tartották, hogy Ré Napisten kedvelt bogara könnyíteni tud rajta, és ezzel a fáraót jobb pozícióba juttatja a túlvilágon. A temetkezésnél ezért a szívet külön mumifikálták, és egy tűvel keresztülszúrt skarabeuszt helyeztek rá.

A sírhelyeket egy hatalmas szurdokba építették, ezért szinte egyáltalán nincs légmozgás. Luxorban a forró, száraz levegő már a hajnali órákban is fullasztó, napközben pedig 45 foknál is melegebb van. Éppen ezért rendkívül üdítő a napsütötte völgyből egy szűk, de hűvösebb sírkamrába látogatni.

A Királyok völgyében egy ideje tilos fényképezni, ezért az oda látogató turisták még inkább át tudnak szellemülni, akárcsak a Hatsepszut templomnál – igaz, az utóbbira már nem vonatkozik a tilalom. A Hatsepszut templom monumentális, gyönyörűen megmaradt falai talán még fenségesebbek. A hatalmas lépcsősort megmászva pedig szinte egész Egyiptomot belátni csodálatos építményeivel és végtelennek tetsző sivatagával.

A környéken található egy ledőlt Ramszesz szobor is. Érdekesség, hogy a híres angol költő, Shelly, az Ozymandiás című versét ez előtt a kőszobor előtt írta. Ekkoriban ugyanis az angolok már előszeretettel látogattak Egyiptomba, hogy ihletet merítsenek az ország csodáiból. Shelly, aki a hatalmas távolság ellenére is Egyiptomba utazott, hogy megtapinthassa egy rendkívüli civilizációnak a még romokban is fenséges maradványait, így ír a régmúlt idők rejtélyeiről:

„Egy messzi vándor jött, ki ős romok

Felől regélt: A pusztán szörnyü két

Nagy csonka láb áll. Arrább lágy homok

Lep egy kőarcot. Homloka setét.

A vont ajk vén parancsszóktól konok,

S vad szenvedélye még kivésve ég

A hűs kövön, bár, mely véste, a kéz,

S a szív, hol dúlt e dölyf, temetve rég.

A talpkövön kevély igék sora:

"Király légy bár, jöjj és reszketve nézz:

Nevem Ozymandiás, urak ura."

Más semmi jel. A roppant rom körül

Határtalan szélesre s hosszura

A holt homoksík némán szétterül.”