2011-01-14 00:00:00 V.J.
A Pest megyei kirándulás egyik érdekes színfoltja lehet Pécel. A turisták ma még csak kevéssé ismerik – inkább csak a főváros alvóvárosaként –, de aki egy kis időt szán a felfedezésre, olyan kincsbe botlik itt, mint a Ráday család kastélya, mely a hazai kastélyépítészet igazi gyöngyszeme.
A péceli kúriát Ráday Pál 1722 és 1730 között építtette, miután a péceli uradalom a birtokába került. Fia, – Gedeon -,1746-ban örökölte meg a birtokot és elkezdődött a több, mint 20 éven át tartó építés. Az építőmesterek Mayerhoffer András és fia János voltak. Mayerhoffer Salzburgban született, a hazai barokk építészet egyik legkíválóbb alakja, akinek nevéhez egy egészen speciális magyarországi kastélytípus kialakítása kapcsolódik.
Egyik legismertebb műve a gödöllői Grassalkovich-kastély, melynek stílusjegyeit felfedezhetjük más alkotásain is, mint a gácsi, vagy nagytétényi-kastély.
Ráday Gedeon a kastélya építészeti kialakítása mellett nagy hangsúlyt helyezett annak berendezésére, művészi belső kialakítására is. Az épületet finom köfaragások, oszlopok, a homlokzat egyéb faragásai jellemzik, melyeket a neves itáliai mester Leopoldo Conti készített 1764-65 között. Az ő munkáit egyébként a tabáni és a pesti Egyetemi templom épületén is megcsodálhatjuk.
A finom mívű padlót Cancini András besztercebányai asztalosmester készítette. Nem lehet nem észrevenni a kastély kovácsoltvas leveles – barokkból már szinte rokokóba átmenő – ablakrácsait és a könyvtár mögötti lépcső vaskorlátját, mely Hoffner János gyöngyösi lakatosmester munkája.A főépület 1766-ban az egész kastélykomplexum az 1770-es évek második felében lett készen.
A könyvtárterem boltozatát négy márványpillér tartja, mely a mennyezetet kilenc mezőre osztja, szürke, fehér és arany díszítéssel. A freskókat a kor egyik legnevesebb budai festője Scherwitz Mátyás készítette, akinek műveit több budai barokk templomban is megtalálhatjuk. Neki tulajdonítják a kisebbik könyvtárszoba freskóit is.
A földszintről gyönyörűen faragott mellvéddel ellátott lépcső vezet fel az emeletre, a díszetermbe, ahol a falfestmények mellett meg lehet csodálni a Ráday gyűjtemény darabjaiból kiválasztott rézmetszeteket. Az egyes képmezőket – melyek két sorban borítják be a falakat copfstílusú keret veszi körül.A mennyezetet valamikor Phaeton-kép díszítette, de ez az 1825-ös péceli tűzvészkor elpusztult.Külön érdekesség a jelenleg is felújítás alatt álló vendégszoba, ahol egykor Kazinczy Ferenc is megszállt.
A kastély április 1-től látogatható és rendszeresen otthont ad a májusban megrendezésre kerülő Ráday kultúra és borünnepnek.