Mitől olyan jó a Jókenyér?

2015-06-02 10:05:00 Kovacs R.

hírkép

Az igazán jó minőségű pékáruknak – ugyanúgy, mint más termékeknek - nincs szükségük nagy energiát igénylő reklámra. Bőven elég, ha szájról szájra terjed az emberek között, hogy mennyire ínycsiklandó volt a kenyér, a zsemle, vagy akár a sajtkorcsolya, melyeket megkóstoltak a Jókenyér termékei közül.



Egyre több üzletben kacsint vissza ránk a kenyeres pultról néhány egészen barna, jócskán lisztes, különleges formájú kenyér, melyeket, ha megszagolunk, szinte olyan érzésünk támad, mintha egy jó kovászba dugtuk volna az orrunkat. Ezen kenyerek receptjét valószínűleg Ludwig Klára, egy profi pék, a Jókenyér ügyvezető igazgatója álmodta meg.

Ludwig Klára

Klára életében már gyerekkorában fontos szerepet játszott a sütés. Németországba költözött egy időre, és az töltött évek alatt megismert gazdag és sokszínű kenyérkultúra ösztönözte arra, hogy külföldön szerzett tudását itthon kamatoztassa. Magas minőségű, 100%-ban természetes alapanyagokból és szívvel-lélekkel készített kenyereivel igyekszik hozzájárulni, hogy az egészséges táplálkozás hazánkban is egyre nagyobb teret nyerjen.

A pilisszentiváni Jókenyér épülete az IFS (Internationale Food Standard) szerint lett építve, ami egy magas szintű német rendszer, melyet minden évben auditálnak. Eszerint például a sarkok nincsenek az üzemben, csak lekerekített sarkok, mert ott megállna a kosz, és nem lehetne megfelelően takarítani. Az épületben lévő egész rendszer zárt, a liszt légszivattyús csöveken jut el az őrlőből a tartályba, ahonnan a pékek egy gombnyomással a dagasztókádba juttatják azt, ergo a levegővel egyáltalán nem érintkezik sem a szállítás, sem a tárolás során.

rozskenyér

„A magyarok nagyon lassan kezdték elfogadni azt, hogy más is létezik, mint a fehér kenyér, a túrós táska és a kakaós csiga. Nekünk az abszolút fő termékünk a rozs és magvas kenyerek. Bátran kijelenthetem, hogy a Jókenyér a rozskenyérről és a magvas kenyereiről híres. Nincs benne adalék, nincs benne színezék, igazi savanykás íze van, mely tényleg rozslisztből van.”

A Jókenyér üzemében minden termék hosszú érleléssel készül. Amit máshol megcsinálnak 2-3 óra alatt, megesik, hogy az a Jókenyérnél nyolc óra alatt készül el, de biztosak lehetünk benne, hogy ezekben a termékekben semmilyen adalékanyag nincs. Kizárólag gabona, élesztő, só és víz. A minőség titka savanykás illatú kovász, mely mindig a következő adag alapanyagaként szolgál.

„Ha valami nem kell a kenyérbe, akkor miért rakjuk bele?”– tette fel a kérdést Klára.

Az üzemben csak az a rész van gépesítve, ahol az ember hozzáadott értéke nem releváns.

„Ahhoz, hogy valaki egy a fémlemezzel levágja a kenyeret, attól nem lesz jobb a kenyér. Az viszont minőségi javulást hoz a termékben, ha a szakember a saját kezével gyúrja át tésztát, így kiszorítva belőle a feleslegesen ott maradt levegőt, miután az osztógép kiszaggatta a kellő súlyú tésztát.”

Mivel a receptek és a cég filozófiája német alapokra épültek, ezért a mai napig ezt az elvet követik minden téren.  Bármilyen vezetői szinten van valaki a szervezetben, a napi operatív ügyekkel foglalkoznia kell valamilyen mértékben. Ezért van az, hogy Klára és Gábor is jelen vannak a mindennapokban. Beállnak dolgozni, személyesen ismernek mindenkit, és gyakran megkérdezik a dolgozóktól, hogy minden rendben van-e. Pontosan ez lehet a titok kulcsa, ami miatt vannak a cégnél olyan alkalmazottak, akik több mint tizenöt éve a Jókenyér hűséges dolgozói. Nagyon sok ember a környékről évek alatt megtanulta a szakmát, számos pék pedig, akik nem a környéken éltek, Pilisszentivánra költöztek.

Az egyéni technológián, a saját cukrászdán kívül van még egy remek újítása a Jókenyérnek, ami nem más, mint a gyermekprogramjuk, ahová óvodás, iskolás csoportokat vagy szülinapos csoportokat várnak.

Gyermekpékség

„Az ötlet onnan jött, hogy nagyon sok iskola és óvoda keresett fel minket, hogy megmutassuk a diákoknak, milyen a pék szakma. Ez tényleg egy érdekes munka. Az üzembe nem mehetnek be a gyerekek. Ezt szigorúan vesszük, ennek megvan a szabálya, attól nem tágítunk. Egy komplett programot alakítottunk ki. A gabona elültetését, aratását, őrlését, ide kerülését, feldolgozását, az egész folyamatot elmondjuk nekik. Itt nekik minden gépük megvan kicsiben is.”

Ludwig Klára

Klára a mai napig a lehető legtöbb idejét az üzemben tölti, amikor csak ideje engedi lejár terméket kóstolni, ellenőrizni a folyamatokat, alapanyagokat. Élete minden területén küldetésének tartja, hogy az embereknek egészséges élelmiszert nyújtson a mindennapokban, ami jó a testnek és léleknek. Töretlen lelkesedése a lassan húsz éves múltra visszatekintve semennyit sem kopott: az élete a pékség, és ha az ember ennyire magáénak érez valamit, szeretettel, szívét-lelkét beleadva teszi a dolgát.