Ahhoz, hogy megismerjük magyarságunkat, meg kell ismernünk másokat és az ő véleményüket is. Fontos, hogy más nemzetek szemében is meglássuk saját értékeinket vagy éppen gyengeségeinket. Ahhoz, hogy egymás mellett tudjunk élni, meg kell ismernünk egymást, tudnunk kell, hogy mások hogyan látnak minket. Utazásai során a rólunk összegyűjtött történeteket, mások velünk kapcsolatos élményeit gyűjtötte újra csokorba Dr Kiss Róbert Richard, a világ 174 országát megjárt turisztikai szakújságíró, világjáró. Azt az üzenetet, hogy hogyan látnak minket mások, szeretné az "Így látják a magyarokat a világban" című könyv megjelenését támogató Magyar Nyelvőr Alapítvány elvinni a határon túli diákoknak is, azoknak a fiataloknak, akik nem az anyaország területén tanulják a nyelvet, de őrzik a nyelvi kultúránkat idegen környezetben. Az "Így látják a magyarokat a világban" kötet második, bővített, átdolgozott kiadásából az alapítvány 3000 darabot juttat el határainkon túli iskolák számára, hogy az ott tanuló külhoni diákok általa hasznos és érdekes információkhoz jussanak a kultúránkat illetően.

A könyvből sok érdekes tény napvilágra kerül arról, hogyan vélekednek rólunk a nagyvilágban. Az albánoknak tetszenek a hoteljeink, egy kaliforniai turista azt mondta, Magyarország valahol Törökország és Csernobil között van, magas hegycsúcsokon. Amerikában gyakran nevezik hazánkat Éhesországnak (hungryland). Az elnevezés hazánk angol nevének (Hungary) a kiparodizálásából született. Ezt a poént tízből kilencen elsütik, az mű szerzője nem találta túl viccesnek. A franciák szerint a magyarok egyáltalán nem tudnak öltözködni, A Tesco-s szatyor már-már divatcikk a magyaroknál- jegyezte meg egy fiatal. A japánok a vonatainkat horrofilmbe illőnek tartják, ám a hidainkat imádják. "A magyaroknak szeretek eladni, mert ilyen gagyit ennyiért nálunk Kínában senki se venne"- mondta egy kínai férfi. Amit a magyarok a disznóvágáson csinálnak, pálinkástól hurkástól, hát, az egy igen bizarr dolog- állítják a finnek. Hogy némi pozitív vélemény is terítékre kerüljön, meg kell említenünk, hogy a franciák szerint milyen csodaszépek a magyar nők, a svédek imádják a lángosunkat, a törökök pedig a Magyarisztánból érkezőket rokonnak, kedves barátnak tartják.

A munka elsősorban szórakoztató olvasmány, felmérések, kutatások, impressziók, hiedelmek furcsa kavalkádja, de éppen ezért izgalmas képet ad arról, hogyan látják a magyarokat a világban- vélekedik művéről a könyv szerzője, Dr. Kiss Róbert Richard, Prima Primissima-díjas újságíró.

A magyar nyelv nemcsak a legféltettebb kincsünk, hanem összetartó kapocs is, a nemzeti identitásunk alapja, jelképe annak, hogy összetartozunk. Ezért is fontos minden olyan magas szakmai szintű kezdeményezés és munka, amely segíti a határainkon túli emberek identitásának megőrzését, a kultúra ápolását- mondta Dr. Keszi István, a Magyar Nyelvőr Alapítvány alapítói képviselője.

Ez a könyv egy kicsit több lett, mint egy alapos munka valamilyen izgalmas kultúrtörténetről vagy egy külföldi országról, mégpedig azért, mert nagyon sokat dolgoztam rajta, hiszen benne van több, mint 20 év tapasztalata. Impressziók, vélemények és interjúk sokasága jelent meg ebben a könyvben, és természetesen, ha létezett bármiről hivatalos kutatás, felmérés, akkor ezeket is megnéztem- mondta Dr. Kiss Róbert Richard.

A könyv nem csupán szórakoztató olvasmány, hanem útikönyv, sőt kisebb átszerkesztéssel lehetne tankönyv is, melynek célja a földrajz, a történelem, a művészettörténet, az építőművészet és a néprajz megszerettetése. Annál is inkább igaz ez, mivel a munka nagyon olvasmányos, nyelve színes, élvezetes, közel áll a beszélt nyelvhez. Nagyon hitelessé és élvezetessé teszi az, hogy a szerző gyakran beleszövi a saját élményeit is- mondta Dr. Keszler Borbála, az ELTE professzora és a szerző egykori tanára.

Uganda és Malawi is bekerült a könyvbe, de olvashatunk az amishokról és a hinaligokról a Kaukázusban, valamint a szírekről is. A turisztikai szakújságíró olyan helyeken is feltette a kérdést: Mit gondol a magyarokról?, ahol talán ő volt az első magyar, aki ezt megkérdezte. A távoli, egzotikus országok lakóin kívül szomszédaink véleményére is ugyanúgy kíváncsi volt, és a már évek óta itt élő külföldiek sem maradtak ki az interjúkból.

Ez a könyv egy kicsit több lett, mint egy alapos munka valamilyen izgalmas kultúrtörténetről vagy egy külföldi országról, mégpedig azért, mert nagyon sokat dolgoztam rajta, hiszen benne van több, mint 20 év tapasztalata. Impressziók, vélemények és interjúk sokasága jelent meg ebben a könyvben, és természetesen, ha létezett bármiről hivatalos kutatás, felmérés, akkor ezeket is megnéztem- mondta Dr. Kiss Róbert Richard.

Az, hogy mit gondolnak a magyarokról Erdélyben, Kárpátalján vagy a Felvidéken, az egyfajta nemzetpolitikai kérdés is. Hogy mi miképp viszonyulunk az ott élőkhöz, az is, ezért roppant tanulságos és érdekes, hogy pl. a szlovákok vajon mennyire szeretik vagy nem szeretik általában a magyarokat, vagy hogy mit gondolnak a románok rólunk, azokról, akik ott élnek velük, és azokról, akik itt élnek nálunk. Ezek a tények is bekerültek Dr. Kiss Róbert Richard "Így látják a magyarokat a világban" című könyvének új, bővített kiadásába, melynek megjelenését a Magyar Nyelvőr Alapítvány és a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány támogatta.