Zhouying Jin könyve, Az emberiség jövője - Globális civilizáció és Kína megújhodása eredetileg 2016-ban jelent meg. A Pallas Athéné Könyvkiadó a világ legjobb egyetemeinek anyagait bemutató sorozatában ez volt az a kötet, amit az idén a legnagyobb izgalommal várt Csizmadia Norbert, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kuratóriumi elnöke.

A Bölcs Várban szerdán bemutatott könyv olyan izgalmas kérdéseket boncolgat, melyek meghatározzák, milyen élet és sors vár gyermekeinkre, unokáinkra. Az ember a tudományos fejlődés révén mára képessé vált arra, hogy manipulálja az életet. Genetikai optimalizáció, emberi tulajdonságok mesterséges fejlesztése, ember és gép kombinációja, gépiesített szuperemberek, aszexuális lények, túlélésre kifejlesztett egyedek. Valóban ez lesz az emberiség jövője? - kérdezi a szerző, aki Kínában a stratégiai integráció, a jövőkutatás, az innováció- és tudásmenedzsment egyik legnevesebb szakértője. A kérdést nem hagyja a levegőben: izgalmas könyvének az a végkövetkeztetése, hogy nem elég lassítanunk: új útra kell lépnünk. A jövő a lábunkban van, el kell indulnunk, hogy kialakítsuk a jóság és minőség kultúráját. Ehhez meg kell találni a közös hangot Nyugat és Kelet között, hiszen a kölcsönös megértés, a békés együttműködés csak magasabb, lelki, spirituális szinten képzelhető el. Ehhez elengedhetetlen megértenünk a spirituális gyökereihez visszatérő Kínát.

Az Oxfordi Egyetem Emberiség Jövője Kutatóközpontjának meglátása szerint a legfőbb veszélyt a jövőben nem a földrengések, járványok, nukleáris háborúk jelentik az emberiségre, hanem a magasan fejlett tudomány és az új technológiák. A növekedés önmagában, értékalapok nélkül értelmezhetetlen és veszélyes is. A növekedésnek olyan alapokon kell állnia, amelyek stabilitást adnak, ezek a felelősség, a józan megfontolás, a helyes emberkép, a szilárd értékrend.

Megérteni Kínát, hagyományával, kultúrájának spiritualitásával együtt a jövő nagy lehetősége - vallja a szerző, aki országát egy száz éve alvó oroszlánhoz hasonlítja, amely most kezd felébredni és megfiatalodni gondolkodásában az emberiség jobb jövője érdekében. A Tao és a természet törvényeinek kölcsönhatásának elemzéséből arra jut, hogy az ismeretnek párosulnia kell etikával, szellemiséggel, lelkiséggel, a teljességre való vágyakozással. Így válik igazi tudássá, amelyben benne van az egész ember, a lelkiismeret és a felelősség is.

És ez a világ valamennyi gazdasági szereplőjére is vonatkozik. A jövő gazdaságpolitikájának középpontjába a profittermelés helyett az értékteremtést kell állítani, a technológia és a gazdaság fejlődése csupán eszközök, amelyek segítenek bennünket, hogy elérjük a fenntartható emberi társadalmat, mint végcélt - összegez a szerző. A fenntarthatóság lényege, hogy az emberek virágzó, békés világban éljenek, új anyagi, lelki és ökológiai értékek mentén, amely generációról generációra képes fennmaradni. Ehhez a fejlődéshez és kiteljesedéshez az önfegyelem és Kelet, illetve Nyugat egymásra találása mellett az oktatás globális fejlesztése is  nélkülözhetetlen szerinte.

Erről szólt a könyvbemutatót kísérő pódiumbeszélgetés is, melyen Csizmadia Norbert mellett Grandpierre Atilla fizikus, csillagász, zenész, énekes, Maráczi Fanni Kína szakértő és Klemensits Péter, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány szenior kutatója szót ejtett sok minden más mellett arról, hogyan kapcsolódnak a tradicionális gondolatok a modern problémákhoz, a jin-jang a kínai-amerikai kereskedelmi háborúhoz, milyen izgalmas párhuzamok vonhatók a magyar és a kínai életközpontú kultúra között, hogyan próbálja az új selyemút közelebb vinni egymáshoz Keletet és Nyugatot, mi a szerepe az új világrendben, milyen sikereket ért el Kína az ökológiai civilizáció stratégiájával, vagy mi a puha technológia.