Ezt (mármint a lemerülést) megelőzendő, több taktika is létezik: van, aki minden éjjelre csatlakoztatja a töltőjét, függetlenül attól, hogy mennyit használta a készülékét az előző napon, mások meg mindig tartanak egy tartaléktöltőt a táskában, hogy bárhol tudjanak egy kis plusz töltetet adni a merülő telefonnak. Valószínűleg ezért sosem jutna eszünkbe, hogy vannak olyanok, akiknek komoly problémát jelent a lemerülő telefon, mert sem otthon, sem elérhető közelségben nincs elektromosság.

Miért használ valaki mobiltelefont, ha még elektromos hálózat sincs ott ahol él? Épp azért, mert nincs. A fejlődő országokban (Afrikában és Ázsiában), a legelmaradottabb területeken is hihetetlenül megnőtt a mobilkommunikáció által nyújtott lehetőségek iránti igény. Az ezeken a részeken élő emberek számára ez a kommunikációs eszköz hozzáférést nyújt a legfontosabb szolgáltatásokhoz (például egészségügyi ellátáshoz is). Hiába van ugyanakkor működő telefonja valakinek, ha nincs lehetősége feltölteni azt.

Ennek a problémának az orvosolására hozta létre a londoni Buffalo Grid a Buffalo projektet, amely nem más, mint egy sms alapú, napelemes töltőrendszer. A  lemerülőben lévő telefon tulajdonosa sms-ben jelezheti, hogy töltésre lenne szüksége, ezzel aktiválja a rendszert, amiben egy mobil generátor napenergia segítségével feltölt egy akkumulátort, amit aztán biciklin szállítanak el a célállomásra. Minden egyes sms 1,5 órányi töltést biztosít, mert ennyi idő kell egy akkumulátornak, hogy teljesen feltöltődjön, a maximális töltöttség pedig 3 napnyi készenléti időt biztosít az előfizetők számára.

csf