Dombóváron kalandozva Dr. Kiss Róbert Richard egy olyan kincsre hívta fel a hallgatók figyelmét, ami mindenkinek érdekes lehet, akit érdekel a magyar történelem. A Szigeterdőben, egy helyi védettség alatt álló természeti területen található Horvay János szobrászművész emlékműve, a Kossuth-szoborcsoport, amely az első felelős független magyar kormány tagjait ábrázolja. Ez eredetileg a parlament előtt állt. A kétszeres ember nagyságú ruskicai márványból készült szoborcsoport csak 1951-ig volt Budapesten, mígnem a Rákoskeresztúri Új Köztemetőbe vitték, mint pesszimista, az akkori ideológiának nem megfelelő alkotást.

1959-ben Antal István helyi községi tanácselnök a szobrokat Dombóvárra szállíttatta, majd a lebontott szobrokat műemlékké nyilvánították. A szobrok 1959-től 1961-ig a piactéren álltak, 1961-ben a szoborcsoportot a Béke Parkba (Szigeterdőbe) szállították. Felállítására, majd ünnepélyes felavatására 1973 májusában a Dombóvári Napok keretében került sor.

A szobrok a mai napig ott vannak. Ez ma már olyan nevezetesség, hogy ha valaki Dombóvárra megy, ezt kötelező megnéznie – mondta a turisztikai szakújságíró, akitől azt is megtudhattuk, hogy vannak egyes és kettes szobrok is. Eszterházy Pál és Klauzál, Eötvös és Széchenyi, Deák és Mészáros Lázár együtt vannak ott, Batthyány, Kossuth, Szemere pedig külön-külön. Láthatjuk azt a hatalmas szobor kompozíciót is, amit a Kossuth térről ismerhetünk, azt viszont kevesen tudják, hogy a Kossuth téri a másolat és az erdőben van az eredeti.

A turisztikai szakújságíró azt is elárulta, hogy Dombóvárhoz köthető a Rákóczi túrós, aminek eredeti verzióját is megkóstolhatjuk a helyi cukrászdában. Rákóczi János hagyományos receptje szerint készíti a süteményt Gábor Sándor aranykoszorús mestercukrász, melynek alapja a magyar rögös túró. Emellett liszt, tojás, cukor, tolnai kajszilekvár és aszalt szőlő kell hozzá, valamint háromszor kell sütni, hogy tökéletes legyen az állaga. Dombóvárhoz köthető a Magyar Rapszódia is, ami egy kézműves bon-bon különlegesség. Liszt Ferenc emlékére alkották meg és ma már kedvelt szuvenír, amit Magyarországra jellemző gyümölcsökből és anyagokból készítenek.

Dombóváron kihagyhatatlan még a Fekete István Múzeum, amit Bodó Imre, földi agrármérnök, helytörténész alapított 1995-ben, a nagy magyar író születésének 95., halálának 25. évfordulójára. Akkor ez az emlékszoba volt a város első látogatható közgyűjteménye. Ma már az is köztudott, hogy Dombóváron született édesapja, Fekete Árpád a néhai göllei kántortanító.

Ha pedig kirándulni szeretnénk, érdemes elmenni Gyulajra és megnézni az ottani erdőt és vadakat. Gyulaj és a szomszédos Tamási erdőterülete ugyanis hazánk dámszarvas paradicsoma. A jelenlegi világranglistán szereplő első 50 dámtrófea közül 11 Gyulajról származik, nem véletlen, hogy a világ minden tájáról érkeznek ide vadászok a gazdag vadállomány miatt.