Rengeteg kisállatot, kiskacsát és tyúkokat is lehetett látni, ezt imádták a gyerekek, sőt még a feleségemnek is érdekes volt. Természetesen a szokásos vásári játékok is helyet kaptak a kirakodóvásáron, főleg fából készült játékok sokasága várt minket – mondta a turisztikai szakújságíró, aki azt is elárulta, hogy vettek egy csúzlit is, ami szintén hagyományos, fából készült játék volt.

A család utána elindult felfedezni Dabas csodáit, köztük a kúriákat is. Dabason harminchárom olyan kúria van, ami viszonylag épen megmaradt az 50-ből. Legismertebb közülük a Dabas címerében is megtalálható Halász Móricz-kúria és a Zlinszky-kúria. Nem véletlenül nevezik Dabast a kúriák városának: a település fejlődésében nagy szerepük volt a 19. századi nemesi családoknak, a Halászoknak, a Zlinszkyeknek vagy akár a Vayaknak. Nekik köszönhetően jelentős építkezés ment végbe a településen, és a klasszicista építészet népi motívumokkal kevert gyöngyszemeinek nagy része még ma is áll és visszaidézi számunkra egy letűnt kor minden szépségét. Finoman, elegánsan belesimulnak a jellegzetes parasztházak és új épületek környezetébe, szemérmesen elbújnak az árnyat adó fák mögött, hogy a kíváncsi szemek előtt később feltárják minden szépségüket.

A kúriák tökéletes díszletei voltak több korabeli magyar filmnek, a többi között a Lúdas Matyinak, az Úri murinak, a Büdös víznek, az Iszonynak, az Ecseri lakodalmasnak és A falu jegyzőjének. Fontos épülete még Dabasnak az Úri Kaszinó, ami a Széchenyi-féle kaszinómozgalom idején, 1825 és 1836 között épült . Impozáns épületében jelenleg a Kossuth Művelődési Központ működik. A kaszinóval szemben található az 1820-as évek körül épített, szintén klasszicista stílusú Halász Bálint kúria. A közel két évszázados súlyt, mely az épületre nehezedik, a jellegzetes hat oszlop tartja.

A turisztikai szakújságíró ellátogatott még a Gombay-Dinnyés kúriába is, ami a XIII. század végén, késő barokk stílusban épült. Mint az egyik legkorábbi dabasi kúria alaprajzával és utcai homlokzatával számos későbbi kúriának alaptípusaként értékelhető. Jelenleg az épületben gyermekkönyvtár és gondnoki lakás működik. Dabason érdemes betérni a Kossuth- házba, ahol 1838–1839 között a bebörtönzött Kossuth Lajos szülei éltek – mondta Kiss Róbert Richard a Retro Rádió adásában.

Dabas Közép-Európa leghosszabb faluja lett, majd megkapta a városi rangot is. A mai város a területén korábban létezett négy falu (Gyón, Alsódabas, Felsődabas és Sári), illetve két, mára belterületté átalakult tanyacsoport (Dabasi Szőlők és Sáribesnyő) összevonásával jött létre. Leghíresebb szülöttének, Gyóni Gézának egy emlékszobát is állítottak a városban. Róla Juhász Gyula egykor azt írta: 1914-ben a háború költőjeként indult a lengyel mezőkre, 1917 nyarán mint a nemzeti demokrácia és az emberi szolidaritás vértanúja esett el.

Dabason, a református templomban őriznek egy koszorút is, amin égetett porcelánrózsák vannak, egy rózsa viszont hiányzik a koszorúról. Ezt a koszorút 1879-ben Kossuth Lajos küldte Torinóból az édesapja sírjára. Kossuth László, Kossuth Lajos édesapja 1837-ben költözött családjával Alsó-Dabasra, itt halt meg 1839-ben. Negyven évvel később küldte a nyolc porcelánrózsával ékes koszorút az emigrációból Kossuth Lajos. Hatezer ember gyűlt össze a temetőben, a gyászünnepségen Bartók Lajos költeményét szavalták. Bartók Lajos korának igen népszerű költője volt, és az alkalomra irt verse úgy megrendítette az egybegyűlteket, hogy közös akarattal letörtek egyet a nyolc rózsából, és átnyújtották a költőnek, amit a költő halálakor el is temettek vele együtt a fiumei úti temetőben. Ezért hiányzik egy rózsa a koszorúról.

Ha pedig egy jót akarunk enni, akkor érdemes a sári rétest kipróbálni, ami sokkal laktatóbb, mint egy sima rétes. Dabason szuper pizzákat is ehetünk, egy olasz-magyar házaspár pizzériájában, ahol delikátesz bolt is működik, tehát már nem kell Budapestig elutazni akkor sem, ha jó minőségű, különleges olasz gasztro termékeket szeretnénk vásárolni.

Kapcsolódó cikkek: