Bárki, aki magyar emlékekről tud a világban, egy interaktív honlapon, térkép segítségével be tudja jelölni azokat. Ezt a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának Julianus programja teszi lehetővé. A nemzeti regiszter már több mint 400 ilyen emléket tartalmaz szerte a világból, több tucatot Olaszországból. Bővítését önkéntesek végzik - olyanok, mint a már 17 éve működő Magyar Emlékekért a Világban Egyesület. Mely itáliai sorozata keretében most Velence magyar emlékeit ismertette zsúfolt auditórium előtt, különös tekintettel a középkorra, a Magyar Királyság és Velence kapcsolataira, mindenekelőtt Mátyás korában.

Aminek az idei Mátyás király emlékév is aktualitást ad - emelte ki köszöntőjében dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Aki az Itáliát ugyancsak közelről megtapasztalt Márai Sándort idézve arról beszélt, hogy ez talán az egyetlen ország Európában, ahol a magyart nemcsak tisztelik, hanem igazán, családi őszinteséggel szeretik. Az 1956-ban született sorok két nép különleges kapcsolatáról szólnak, ezeréves közös történetről, melynek alapja nem a sorsközösség, hanem a tisztelet és a megbecsülés - mondta dr. Szilágyi Péter. Hunyadi Mátyás uralkodásával egyszerre érkezett meg hazánkba az itáliai reneszánsz kultúra és lépett be Magyarország az Európa jövőjét meghatározó nemzetek sorába. A magyar királyt Itália-szerte a nagy hadvezérként és a bölcs fejedelemként tisztelték. A különleges történelmi kapcsolat fontos helyszíne volt Velence, a város, mellyel hazánk az első fontos nyugat-európai politikai szövetségét kötötte meg Szent István húga és Orseolo Ottó velencei dózse házassága révén. Melynek szabadságáért magyar légió élén 1848-49-ben Winkler Lajos is harcolt. Mely a magyar kultúra neves művelőinek, köztük Szerb Antalnak is a világ közepévé vált. A mai Európát meghatározó, közösen felépített szellemi és kulturális alapok védelme ma is közös feladatunk - fogalmazott a helyettes államtitkár.

Dr. Gian Luca Borghese, a budapesti Olasz Kulturális Intézet igazgatója is arról beszélt, hogy a közös múltból közös jövő építhető a mindkét ország számára fontos értékek alapján. Ő is szót ejtett Orseolo Ottó dózséról, aki a második magyar király, Orseolo Péter édesapja volt és megemlítette, hogy Imre nevű érseke is volt Velencének. Mint mondta, az 1848-49-es szabadságharc és az olasz újraegyesítésért folytatott küzdelem, vagyis a két nép szabadságharca idején különösen szorossá vált a viszony - érdekes, hogy éppen Velence és Buda voltak az utolsó városok, melyeket az ellenség elfoglalt.

Vetített képes előadásában Terplán Zoltán történész Velence történetét, politikai rendszerét, fejlődését ismertette, a magyar vonatkozásokra külön kitérve. Például arra, hogy kalandozó őseink Velencét is megpróbálták elfoglalni, meg is jelentek a városnál, de aztán lemondtak róla. Vagy hogy a Dózse palota egyik oszlopfőjén egy magyar fej is látható, a Szent Márk székesegyház elődjét, a korábbi velencei katedrálist pedig egy bizonyos Magyarországi Mihály gyönyörű szobrai díszítik. A többi között megtudhattuk azt is, hogy a város híres könyvtára négy Corvinát is őriz Mátyás király egykor 2 ezer darabos gyűjteményéből.

A Magyar Emlékek Itáliában sorozatot folytatja a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület, mint ahogy az emlékek gyűjtését is. Amiben támogatója a Julianus programot is útjára indított Nemzetpolitikai Államtitkárság - mondta el dr. Messik Miklós elnök.