A tiszai ladik autentikus, fából készült kishajó. Hagyományos, csapott formáját évszázadok alatt nyerte el. Előnye, hogy a folyóvízen halkan és gyorsan mozog. Jól viseli, ha felállnak benne, sem mozgás, sem teher miatt nem billeg könnyen. Akár egy evezővel is meghajtható, kormányozható, sőt, fartükrére erősített motorral ideális folyami motorcsónak válik belőle. Építésekor elsősorban vörösfenyőt, vagy borovi fenyőt használnak.

A plasztikladik építésénél a megszokott fa helyett folyami hulladékból préselt műanyag deszkákat használtak. A főleg polipropilénből és polietilénből készült deszka jól megmunkálható, hasonlóan fűrészelhető, fúrható, gyalulható és csavarozható, mint a hagyományos deszka - közölte Dóra Szilvia, a PET Kupa kommunikációs vezetője.

A plasztikladik a PET Kupa ötletéből született meg, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásának köszönhetően. A PET Kupa már több mint 70 tonna hulladéktól mentesítette a Tiszát, melynek több mint fele a különféle hasznosítási módoknak - és az aprólékos válogatásnak - köszönhetően visszajutott a körforgásba.

A ladik készítésének egyik célja, hogy jó példát mutasson a felvízi országoknak a hulladékgyűjtésre, és -hasznosításra, remélve, hogy a közeljövőben megoldódik a tiszai hulladékprobléma, és kiépül a szükséges infrastruktúra a vízgyűjtő teljes területén.

Napjainkban nagyon kevés mester van a Tisza-mentén, aki kellő tapasztalattal rendelkezik a hagyományos ladikok építése terén, és többségük 60 év feletti. A prototípust Szabó László mártélyi mester készítette el, aki fából már több száz ladikot megépített.

Molnár Attila Dávid, a PET Kupa társalapítója, a plasztikladik ötletgazdája kifejtette, azért nem öntik ki, vagy fröccsöntik a ladikot, mert nem szeretnék, ha egy olyan ősi mesterség, mint a tiszai hajóépítés, teljesen veszendőbe menne. Ezt az újszerű, időtálló anyagot, a műanyag deszkát a szakemberek a megszokott eszközeikkel meg tudják munkálni, és a ladiképítés hagyománya ebben a formában is tovább élhet.