A kutatást vezető Rachel Sarig antropológus elmondta, hogy a barlangban talált néhány fog alapján Európából érkezett, az aurignaci kultúrához tartozó emberek éltek 40 ezer évvel ezelőtt a vidéken.

A fogak a bennük található zománc miatt az emberi test többi részénél sokkal ellenállóbbak és vizsgálatuk a legkorszerűbb eszközökkel fényt derített az egykor élő emberek genetikai állományára, eredetére.

A Manot-barlangban talált fogak szerkezete, alakja és felszíni dudorai fontos információkat szolgáltattak, kiderült, hogy egykori tulajdonosaik részben a neandervölgyiekhez, részben a Homo sapiensekhez tartoztak. A fogak elemzését osztrák tudósokkal közösen végezték mélyreható laboratóriumi genetikai tesztekkel, valamint mikro-CT szkenneléssel és 3D-elemzéssel.

A Tel-avivi Egyetem, az Izraeli Régészeti Hatóság és a Ben Gurion Egyetem közös kutatásának eredményei alátámasztják az utóbbi években egyre elterjedtebb nézetet, miszerint noha a neandervölgyi emberek eltűntek, előtte keveredtek a mai emberek elődeivel, a Homo sapienssel és génjeik egy részét ma is hordozzuk. Egyre inkább úgy tűnik, hogy ez az embercsoport nem is kihalt, hanem beolvadt a ma élő emberek elődei közé.

Az is meglepetést okozott, hogy Európából érkezett embercsoportot találtak Galileában, ugyanis eddig elsősorban az Afrika felől Európába vezető folyosónak tekintették a Földközi-tengernek ezt a térségét.

A néhány megtalált fogból az aurignaci kultúráról is megtudták, hogy tagjai részben neandervölgyiek, részben Homo sapiensek voltak, s egy csoportjuk negyvenezer évvel ezelőtt a mai Izrael területére vándorolt Európából, ahol két-háromezer évig éltek, majd nyomaik ismeretlen okból eltűntek.

Az aurignaci kultúra először Európában jelent meg 43 ezer évvel ezelőtt, tagjai csontból készült eszközöket, ékszereket, hangszereket készítettek és barlangfestményeket is alkottak, de festményeikre Izraelben eddig nem bukkantak.