A kutatásban résztvevő magyar fiatalok 25 százaléka tudatosan, 18 százaléka pedig nem szándékosan jutott hozzá az elmúlt évben valamilyen digitális tartalomhoz illegálisan. A legnépszerűbb ilyen termékek a különböző filmek és sorozatok, 76 százalékkal, ezt a különböző zenék és játékprogramok követik 49 és 48 százalékkal. Az első csoportnál 3 százalékponttal az uniós átlag alatt, a második-harmadiknál viszont 10, illetve 21 százalékponttal az átlag felett vagyunk.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának kutatása azt is felmérte, miért választják a fiatalok az illegális forrásokat. Eszerint tízből közel hat magyar fiatal az árat, több mint harmaduk (35 százalékuk) a csak személyes használatra való szándékot, 34 százalékuk pedig a legális tartalommal szembeni gyorsabb elérést jelölte meg okként.

A fiatalokat kérdezték arról is, milyen tényezők hatására szüneteltetnék a nem törvényes tartalmak fogyasztását. Kétharmaduk (67 százalék) az elérhető áron való hozzáférést, negyedük (24 százalék) a büntetéstől való félelmet, ötödük (21 százalék) pedig a kellemetlen személyes tapasztalatokat jelölte meg leghatékonyabb elrettentő eszközként.

A közlemény idézte Németh Mónikát, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkárát, aki szerint a magyar fiatalok körében az anyagi megfontolásoknak jóval nagyobb szerep jut az európai átlaghoz viszonyítva, összességében ezzel együtt is az uniós középmezőnyben foglalunk helyet. Mivel az elmúlt három évben emelkedett azoknak a fiataloknak az aránya, akik illegális csatornákon keresztül jutottak hozzá online tartalmakhoz az év során, "nem lehet eléggé hangsúlyozni a tudatos fogyasztói magatartás és internethasználat fontosságát".

A felmérés arra is rákérdezett, hogy mi jelentene komoly visszatartó erőt az illegális tartalmak fogyasztása, illetve az adott termék megvásárlása kapcsán: vezető helyen (81 százalék) a számítógép vírusfertőzöttségétől, 80 százalékban pedig a bankkártya adatainak ellopásától való félelem áll, míg a harmadik-negyedik helyen a garancia hiánya, illetve a szankciótól való félelem szerepel 70-70 százalékkal.

A közlemény szerint a kutatás eredményeiből az is megállapítható, hogy az online tartalmak tekintetében az előfizetés alapú üzleti modellek népszerűsége felfelé ível az európai fiatalok körében, hiszen 9 százalékponttal nőtt azok aránya, akik számára fontos, hogy az összes tartalomhoz előfizetés keretében férjenek hozzá.