Kalandos kilencvenes évek

Magyarországon 1989 óta szinte minden évben történt egy kis felfordulás az érettségi körül. Ez évben idő előtt napvilágot láttak a matematika tételek nevei, de a diákok nem sokáig örülhettek, miután ügyesen megoldották vizsgán a feladatlapot: a Művelődési Minisztérium döntése alapján év végi matekjegyük került bele a bizonyítványba. Hasonló helyzet állt elő egy évvel később: 1990-ben egy napilap leközölte a magyar tételek címét. A tanulók ekkor is korán ittak a medve bőrére: a tételeket visszavonták.

1993-ban még mindig nem a diák volt a bűnös: egy szegedi iskolában idő előtt felbontották a spanyol és francia feladatlapokat, ami miatt a minisztérium új tesztet dolgozott ki. Két évre rá ismét egy vidéki gimnázium okozott galibát- az Országos Felsőoktatási Felvételi Irodával karöltve. Az OFFI ugyanis a másnapi feladatlapokat küldte el az iskolának. Annak az érettségizőnek, aki jól teljesített a vizsgán, elfogadták a válaszait, akinek viszont kevésbé, az újat tölthetett ki. A botrányban tehát ezúttal nem rajtuk csattant az ostor, az Iroda vezetőjének viszont állásába került a hiba.

2003-ban egy miskolci középiskola egy héttel a hivatalos időpont előtt irattatta meg diákjaival a német- illetve francia érettségiket. A botrány országosan kilencezer tanulót érintett, akiknek újra kellett vizsgázniuk ebből a két tárgyból- írja a Középsuli.hu.

Barátom, a rádió

Egyes médiumoknál hagyomány, hogy írásbeli érettségik megírása után közlik a megoldásokat. 1998-ban a Rádió1 a megszokottnál korábban, a tesztek kihirdetésekor tette meg ezt. Újraírásról nem volt szó, a rádiósok valószínűleg megúszták egy ejnyebejnyével, és a későbbiekben a rendhez tartották magukat.

Az egész ország erről beszél

2005 minden idők legnagyobb hazai érettségi botrányának éve volt: győri, pécsi és fővárosi diákok hozzájutottak a magyar-, történelem- és matematika érettségi feladatlapokhoz, és voltak olyan nagylelkűek, hogy megosztották azokat érettségiző társaikkal: az interneten landolt a három teszt. Az sg.hu fórumára töltötte fel egy felhasználó az egyiket, igaz, rossz minőségben. Az IP-címe alapján hamar sikerült felderíteni kilétét. Bár az ügyben az Oktatási Minisztérium feljelentést tett, végül felfüggesztették a nyomozást.

Csalásból verhetetlenek

A 2005-ös eset semmi két román iskolaigazgató 2010-es tettéhez képest: 2, 6 millió forintnyi lejért cserébe kitöltötték lefizetőik feladatlapját. Kár volt: mindketten két év börtönbüntetést kaptak. 2013-ban újabb iskolaigazgató állt be a sorba: körülbelül 600 000 forintnak megfelelő összeg ellenében olyan tanárokat küldött a termekbe felügyelőnek, akiknél az érettségizők bátran puskázhattak.

Ennek ellenkezője történt meg Nagy-Britanniában 2011-ben: a szigetországban a pedagógusok fizették le a vizsgaközpontot a feladatok megszerzéséért, amit továbbítottak diákjaiknak, és a világhálóra is feltették a megoldásokat. A négy tanár célja az volt, hogy a saját intézménye érje el a legjobb eredményeket az érettségin. Egy évre rá egy angol elitiskola tanárait érte vád, hogy segítettek a diákoknak a vizsgán. Az ok itt is a konkurens iskolákkal való versengés volt.

Ahogy a megtörtént esetek is mutatják, nem érdemes érettségin csaláshoz folyamodni. Segítség helyett tanulók százainak okozhatsz kellemetlenséget, amit bizony nem egy elnéző mosollyal fognak meghálálni neked.