Kovács Pistike, 3. b.: Mindegy, ki az, csak hozzon csokit.

Finnország

Voltam Helsinkiben Mikulás napján, unalmas! Ehelyett Lappföldre érdemes utazni. Lappföld Joulupukki és Joulumuori, azaz a Mikulás és feleségének hivatalos otthona a helyiek szerint, és ez elterjedt a világban. A ténynek, miszerint az északi-sarkköri Korvatunturi, másnéven Fülhegy rejti a Mikulás házát Rovaniemi mellett, csupán az Egyesült Államok hagyománya mond ellent, amely ezt az Északi-sarkra teszi. Lappföldön található a Mikulásfalva (érdemes elolvasni helyszíni beszámolónkat), ahol egész évben találkozhatnak az odalátogatók az ajándékosztóval, és belecsöppenhetnek a manókkal és édességekkel teli varázslatos világba. Az Északi-sarkkörön működik az a postahivatal is, ahová a világ összes gyermekének kívánsággal teli levele érkezik magához a Mikuláshoz. A Mikulás december 5-én éjjel indul szétosztani ajándékait rénszarvas húzta szánján, amelynek a gyermekek december 6-án reggel örülhetnek. Meglepetésként az esetek döntő többségében a tradicionális karácsonyi édességet, a fahéjas, gyömbéres és szegfűszeges finn kekszet ajándékozza a gyermekeknek. Érdekesség, hogy az amerikai és a finn hagyományok ismét különböznek: míg Santa Claus szánja tud repülni, addig ez a lappföldi Mikulás járművére nem igaz.

Norvégia

A norvég Mikulás kék ruhás, kalapos, és kenyérrel teli hátizsákot cipel. Oldalról néhány ábrázoláson olyan, mint aki fél szemére vak. Gyakran illetik a „fehér lovas” jelzővel is, hiszen útja során mindvégig kíséri Sleipnir nevű, nyolclábú, repülő lova. A gyermekek a december 6-ra virradó nap szalmával tömött csizmával várják a kandallónál, amivel a Mikulás lovának kedvére kívánnak tenni. A norvég hiedelmek szerint egy éjszaka alatt meglátogatja a Föld összes gyermekét.

Hollandia

Sinterklaas, a holland Mikulás a hagyományok szerint Spanyolországból érkezik fehér lován, Amerigon, egy gőzhajóval. A gyermekeket a születésnapján, azaz december 5-én lepi meg a fapapucsukba rejtett ajándékokkal, amelyek legtöbbször csokibetű, taai-taai (mézeskalács), vagy éppen pepernootiges (borsos sütemény). A jó gyermekeknek ajándékot hoz, a rosszakat pedig Fekete Péter sorsára bízza. Fekete Péter – aki a Krampusz megfelelője -, a hagyományok szerint a rossz gyermekeket zsákba rejti és Spanyolországba viszi saját magával.

Oroszország

Gyed Moroz, azaz Fagy Apó az európai szokásokkal szemben január 1-jén látogatja meg az orosz gyermekeket. Veliky Ustug városából érkezik Trojka nevű fehér lován, unokájával, Hóleánykával, aki segítséget nyújt számára az ajándékok szétosztásában. A piros, néha kék színű ruhát viselő Fagy Apó a gyermekeknek „mishka kosolapy”-t (étcsokoládéból készült, édes tejjel töltött cukorkát), vagy „krasnaya shapochka”-t (tejcsokoládéval bevont természetes gyümölcsökkel töltött cukorkát) hoz ajándékba. Oroszország némiképp hasonlóságot mutat az olasz tradíciókhoz, hiszen a karácsony napja itt is január 6-ára, Vízkereszt napjára esik. Ennek oka, hogy nem a Gergely, hanem a Julianus-naptár szerint ünneplik a karácsonyt, amely így kb. 2 héttel későbbre esik. A karácsonyfát nem december 24-én kezdik el díszíteni, hanem szilveszter napján. Sokat kell tehát várni az orosz gyermekeknek ahhoz, hogy a jolkát, azaz a karácsonyfát feldíszíthessék, és az ajándékaikat kibontsák. Ugyancsak Vízkereszt napján kerül az asztalra az ünnepi vacsora, amelynek méltó lezárása desszertként a sajttorta és a kuglóf. Emellett tradicionális karácsonyi édesség a mézes puszedli is.

USA

Az Amerikai Egyesült Államokban karácsony ünnepét a november utolsó hétvégéjén lévő Hálaadás ünnepe harangozza be. Santa Klaus december 25-én reggel érkezik repülve, 8 rénszarvas húzta szánján az Északi-sarkról, hogy karácsonyi ajándékait szétossza a gyermekek közt. Táltos, Táncos, Pompás, Csillag, Üstökös, Íjas, Ágas és Villám kíséri útján december 24-e éjszakáján, amikor az USA összes gyermekét meglátogatja. A kéményen át lopózik be hatalmas zsákjával, és a meglepetéseket a kandallóhoz tűzött zoknikba rejti. Legkedvesebb ajándéka a candy canes, azaz a cukorrudacska.

Olaszország

Olaszországban az ajándékokat Befana, a seprűnyélen érkező, csúnya, de jólelkű boszorkány hozza Vízkeresztkor, azaz január 6-án. Az olasz hagyományok szerint Befana nem akart elindulni szenteste a pásztorokkal Jézus keresésére, csak később ért oda, amikor már csak az üres jászolt találta. Azóta bolyong, házról házra jár, keresi a gyerekekben a kis Jézust, ajándékait osztogatva. Érkezésének alkalmából a gyermekek tejeskávéval és süteménnyel várják, ezzel segítvén hosszú, és kitartó egész estés munkáját. A jó gyerekek ajándékokat kapnak, a rossz gyermekek pedig széndarabot a jóságos boszorkánytól. Január 6. tehát az ajándékozás napja az olasz tradíciók szerint, amelynek estéjén asztalra kerül az ünnepi vacsora is. Kedvelt tradicionális édesség Olaszországban a milánói specialitás, a panettone, illetve a mandulás Roccocco-keksz.

Ausztrália

Az ausztrál karácsony jellemzői: nagy meleg, buli, műfenyő. A déli félteke lakói az ünnepi ebéd helyszínének gyakran a tengerpartot választják. A vacsorát, amit szintén jellemzően a szabad ég alatt fogyasztanak el, tradicionálisan a pulyka, a sonka, és a sertésszelet alkotja, édességként lángoló szilvapudinggal. A Mikulás szánját fehér kenguruk húzzák!

Új-Kaledónia

A turistákat Mikuláslányok köszöntik, akik cukrot osztanak, és apróságokkal kedveskednek.

Dél-Afrika

Az afrikai kontinens déli részén Ausztráliához hasonlóan ugyancsak nyári időben köszönt be a karácsony ünnepe. Dél-Afrikában a hiedelem szerint a fekete hajú és bőrű, piros ruhát viselő Fekete Péter hozza az ajándékokat december 24-én. A karácsonyi ebéd elfogyasztása után a családok házról házra járnak ismerőseiket meglátogatva, ahol díszes dobozokba csomagolt ételekkel és italokkal lepik meg egymást. Érdekesség, hogy Dél-Afrikában a karácsonyi misét hagyományosan reggel tartják, ami így nem szakítja félbe a gyakran szabad ég alatt zajló ünnepi vacsorát.

Magyarország

Hazánkban a Mikulás napi szokásokat alapvetően a keleti egyház püspöke, Szent Miklós legendája határozza meg. Szent Miklós a kis-ázsiai Myra városában (ma Törökországhoz tartozik) segített egy szegény család három hajadon lányán, három zsák aranyat téve az ablakukba, ezzel mentve meg őket attól, hogy a pénzhiány miatt prostituáltak legyenek. Innen származik a szokás, miszerint a gyerekek december 5-én este fényesre tisztított cipőiket az ablakokba rakják, és várják a reggel érkező Mikulás ajándékait. A jó gyermekeknek diót, narancsot, mikulásfigurát és szaloncukrot hoz a Mikulás, a rosszaknak pedig virgácsot a Krampusz.

Csokoládéfigurákat először angol és belga cukrászok készítettek, de az első figurák még tömörek voltak, megformálásuk pedig kézzel történt. Ezt megelőzően a gyermekek által kedvelt csokoládé valójában csokoládéital volt. Magyarországon 1934-ben kezdődött el a csokoládéfigurák gyártása. A feljegyzések szerint az első Mikulás-formákat Csvárics János bádogosmester készítette el, aki pléhlemezből kalapálta ki a kívánt formákat. Ebbe öntötték a forró csokoládémasszát, majd amikor kihűlt, megismételték. Mi magyarok a karácsonyfa-állítás szokását nyugatról vettük át, de a szaloncukor felhasználása a fenyőfa díszítéséhez döntően magyar szokás, amely a kezdetekben a volt monarchia más országaiban is csak szórványosan volt divatban.

A szaloncukor receptje már a XIX. század végi receptkönyvekben is olvasható. Kugler Géza 1891-ben megjelent „Legújabb nagy házi cukrászat” című könyvében már 17-féle szaloncukorreceptet ajánl. A karácsonyi cukrász mintakönyvekben pedig a különböző habcsókok, csokoládédíszek mellett sokféle formájú, és díszítésű szaloncukrot is kínáltak. A szaloncukrokat először selyempapírba csomagolták, és erre került a színes sztaniolpapír. A cukorkák igényes és tetszetős csomagolása érdekében, a cukrászok külön sztaniolpapír mintakönyvet is készítettek, amelyből a vásárló a neki tetsző színárnyalatba csomagoltathatta karácsonyi szaloncukorkáját. A selyempapírra szokás volt kis képecskéket ragasztani, a végét pedig szaloncukor-rojtozó géppel „rojtozták” a cukrászok. Budapesten és vidéken a nagyobb cukrászdákban a két világháború között karácsony előtt saját készítésű szaloncukorral díszítették fel a karácsonyfákat, melyekből rendelni is lehetett.

A szaloncukor gyártásának gépesítése hazánkban több cég nevéhez is köthető. Gőzgépekkel felszerelt csokoládégyár, amelyben már szaloncukrot is gyártottak, már 1883-tól üzemelt a Szentkirályi utcában, Zserbó és Kugler csokoládégyára pedig 1886-ban kezdett működni.