Kínáról sokáig ugyanazok a képek éltek az európai emberek fejében. A Nagy Fal, a Tiltott Város, a pagodák, a sárkányünnepek és az ősi hagyományok országa jelent meg előttünk, amelyet különleges kultúrája tett egzotikussá. Az elmúlt két évtizedben azonban egy másik Kína is megszületett. Egy olyan ország, ahol a mesterséges intelligencia, a digitális fizetés, a robotika és a világ legfejlettebb közlekedési rendszerei a mindennapok természetes részei.

Dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima-díjas turisztikai szakújságíró vendége ezúttal Panajoth-Fejér Dávid volt, aki hosszú évek óta él Kínában, ahol influencerként turisztikai kampányokat készít, városokat mutat be, éttermeket népszerűsít, és több millió követője előtt ismerteti meg a modern Kína kevésbé ismert arcát. Munkája miatt gyakorlatilag folyamatosan úton van: egyik nap egy történelmi városban forgat, másnap már egy ultramodern metropoliszban készít reklámfilmet, miközben testközelből látja azt az átalakulást, amelynek eredményeként Kína a világ egyik vezető gazdasági és technológiai hatalmává vált.

„Itt teljesen más a munkamorál”

A beszélgetés elején Dr. Kiss Róbert Richard arra volt kíváncsi, miben különbözik leginkább a kínai munkakultúra az európaitól. Panajoth-Fejér Dávid szerint erre nagyon egyszerű a válasz: szinte mindenben.

– „A kínai üzleti világ teljesen máshogy működik, mint a magyar. A kínaiak rengeteget dolgoznak, ezt össze sem lehet hasonlítani az európai mentalitással. A cégünknél hivatalosan ugyan a vasárnap a pihenőnap, de ezt sem mindig tartják be. Teljesen más a munkamorál Kínában, mint Magyarországon vagy az Európai Unióban.”

Az influencerek világa kívülről sokszor könnyednek tűnik, a valóság azonban egészen más. A forgatások rendszerint hajnalban kezdődnek, gyakran több száz kilométeres utazással folytatódnak, majd egész napos felvételek következnek. Este pedig még mindig nincs vége a munkának.

– „Volt olyan napom, hogy 5:45-kor keltem, átutaztam egy másik városba forgatni, este kilenc-tíz körül fejeztük be a munkát, de utána még élő értékesítés következett a kínai TikTokon. Előfordult, hogy csak éjfélkor értem haza.”

1800 kilométer? Kínában ez szinte mindennapos

A beszélgetés következő témája a közlekedés volt. Dr. Kiss Róbert Richard felidézte, hogy a kínai gyorsvasutak ma már világszerte fogalomnak számítanak, Panajoth-Fejér Dávid pedig saját tapasztalataival támasztotta alá ezt.

– „Guangzhouból mentem forgatni, nagyjából 1800-1900 kilométerre. Hat óra alatt odaértem gyorsvasúttal. Sokan azt gondolnák, hogy repülővel gyorsabb lenne, de ez nem feltétlenül igaz.”

A magyarázat egyszerű.

– „A repülőtér messze van a várostól, előbb ki kell jutni, korábban oda kell érni, aztán a célállomáson újra utazni kell a belvárosig. A vasútállomás viszont bent van a városban, és sokszor tíz-húsz percre van attól a helytől, ahol dolgozom.”

Dr. Kiss Róbert Richard arra is rákérdezett, mennyire megbízható ez a rendszer. Panajoth-Fejér Dávid válasza sok európai számára szinte hihetetlenül hangzik.

– „Két-három naponta utazom vonattal, és még soha, egyetlen másodpercet sem késett a szerelvény.”

A kínaiak ráadásul egészen másként gondolkodnak a távolságokról.

– „Mondják, hogy nincs is messze, csak 1900 kilométer. Magyar szemmel ez elképzelhetetlen, de ott ez teljesen természetes.”

Robotok hozzák a vacsorát

Sok európai úgy gondolja, hogy a robotok még mindig inkább kiállításokon vagy laboratóriumokban láthatók. Kínában azonban már a hétköznapi szolgáltatások részei.

– „Megrendelem az ételt a szállodába, a robot pontosan tudja, melyik emeletre kell mennie. Beszáll a liftbe, feljön a szobám elé, a telefonom jelez, hogy megérkezett. Megnyomom a gombot, kinyílik a rekesze, elveszem az ételt, ő pedig továbbmegy.”

Dr. Kiss Róbert Richard arra is rákérdezett, vajon ez csak néhány különleges hotelben működik-e.

– „Nem. A Starbucksnál ugyanúgy találkozhatsz vele, mint egy sushiétteremben vagy sok más vendéglátóhelyen. Néhány nap után már teljesen természetesnek veszed.”

WeChat nélkül ma már szinte lehetetlen boldogulni

A magyar turisták számára az egyik legnagyobb meglepetést valószínűleg nem a felhőkarcolók vagy a gyorsvasutak jelentik majd, hanem az, hogy Kínában a készpénz szinte teljesen eltűnt a mindennapi életből. Panajoth-Fejér Dávid szerint a digitális fizetés ma már nem egyszerűen kényelmi szolgáltatás, hanem az élet alapfeltétele.

– „A Visa-kártyával még tudsz készpénzt felvenni automatából, de fizetni szinte sehol sem lehet vele. Minden a WeChaten keresztül működik.”

A WeChat azonban jóval több egy mobilfizetési alkalmazásnál.

– „Taxit rendelek vele, azon keresztül fizetem a lakbért, a telefonszámlát, a vásárlást, a munkát is ezen keresztül intézem. Gyakorlatilag az egész életem benne van.”

Éppen ezért azt tanácsolja minden Kínába készülő turistának, hogy már indulás előtt ismerkedjen meg az alkalmazással.

– „Én azt mondom mindenkinek, hogy ha Kínába készül, az első dolga legyen letölteni a WeChatet. Enélkül nagyon nehéz lesz közlekedni, fizetni vagy ügyet intézni.”

Dr. Kiss Róbert Richard megjegyezte, hogy Kína ezzel tulajdonképpen teljesen új szintre emelte a digitális életet. Míg Európában külön alkalmazás tartozik a bankoláshoz, a közösségi médiához, a taxirendeléshez vagy az üzenetküldéshez, addig Kínában ezek jelentős része egyetlen rendszerben működik. Panajoth-Fejér Dávid szerint éppen ez teszi rendkívül kényelmessé a mindennapokat.

– „Ez szerintem sokkal komplexebb alkalmazás, mint bármi, amit Európában használunk.”

Dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima-díjas turisztikai szakújságíró vendége ezúttal Panajoth-Fejér Dávid volt, aki hosszú évek óta él Kínában, ahol influencerként turisztikai kampányokat készít, városokat mutat be, éttermeket népszerűsít, és több millió követője előtt ismerteti meg a modern Kína kevésbé ismert arcát. Munkája miatt gyakorlatilag folyamatosan úton van: egyik nap egy történelmi városban forgat, másnap már egy ultramodern metropoliszban készít reklámfilmet, miközben testközelből látja azt az átalakulást, amelynek eredményeként Kína a világ egyik vezető gazdasági és technológiai hatalmává vált.

„Itt teljesen más a munkamorál”

A beszélgetés elején Dr. Kiss Róbert Richard arra volt kíváncsi, miben különbözik leginkább a kínai munkakultúra az európaitól. Panajoth-Fejér Dávid szerint erre nagyon egyszerű a válasz: szinte mindenben.

– „A kínai üzleti világ teljesen máshogy működik, mint a magyar. A kínaiak rengeteget dolgoznak, ezt össze sem lehet hasonlítani az európai mentalitással. A cégünknél hivatalosan ugyan a vasárnap a pihenőnap, de ezt sem mindig tartják be. Teljesen más a munkamorál Kínában, mint Magyarországon vagy az Európai Unióban.”

Az influencerek világa kívülről sokszor könnyednek tűnik, a valóság azonban egészen más. A forgatások rendszerint hajnalban kezdődnek, gyakran több száz kilométeres utazással folytatódnak, majd egész napos felvételek következnek. Este pedig még mindig nincs vége a munkának.

– „Volt olyan napom, hogy 5:45-kor keltem, átutaztam egy másik városba forgatni, este kilenc-tíz körül fejeztük be a munkát, de utána még élő értékesítés következett a kínai TikTokon. Előfordult, hogy csak éjfélkor értem haza.”

1800 kilométer? Kínában ez szinte mindennapos

A beszélgetés következő témája a közlekedés volt. Dr. Kiss Róbert Richard felidézte, hogy a kínai gyorsvasutak ma már világszerte fogalomnak számítanak, Panajoth-Fejér Dávid pedig saját tapasztalataival támasztotta alá ezt.

– „Guangzhouból mentem forgatni, nagyjából 1800-1900 kilométerre. Hat óra alatt odaértem gyorsvasúttal. Sokan azt gondolnák, hogy repülővel gyorsabb lenne, de ez nem feltétlenül igaz.”

A magyarázat egyszerű.

– „A repülőtér messze van a várostól, előbb ki kell jutni, korábban oda kell érni, aztán a célállomáson újra utazni kell a belvárosig. A vasútállomás viszont bent van a városban, és sokszor tíz-húsz percre van attól a helytől, ahol dolgozom.”