Abomey történelmi város Beninben, az ország egyetlen világörökségi helyszíne – 1985 óta. A könyvemből kinézett szállás - A La Lune – nagyon bejött. A szobám felejthető volt, de a kert az nagyon tetszett. Tele volt szobrokkal és maszkokkal (ez utóbbiak a fákra vannak felkötve), sőt voltak élő aligátorok és egy pulyka is. Természetesen volt több bolt, és abból is láttam, hogy itt komoly munka folyik, hogy egyik reggel épp elvittek teherautóval egy közel életnagyságú elefántfaragást.

Egy motoros taxis vitt végig a városon. Első utunk egy kis falu volt, ahol a vudu szokásokból kaptam ízelítőt. A vudu pap szertartása és a kis falu élete nagyon érdekes volt. A vudu itt elismert vallás, ami békésen együtt él a muzulmán és keresztény hittel. Később elmentünk egy fétispiacra is, ahol a vudu szertartások „eszközeit” árulják.Vannak itt állati koponyák, csontvázak, madártetemek. Mindegyik más rontás elűzésére (vagy éppen rontásra) szolgál ebben a helyi vallásban.

Abomey egykor a Dahomey királyság fővárosa volt. Az 1600-as évek közepén épült paloták egy része leégett, de ami megmaradt, az nagyon érdekes. A fő látványosság a két palotában elhelyezett Történeti Múzeum. Itt láthatók a többi közt szőnyegek, de például Ghezó király (1818-1856 között uralkodott) trónja is, melynek lábai négy (ellenséges) koponyán állnak.

Abomey-ből tovább utaztam északra, Natitingou-ba. Aludtam egyet ebben a nem túl izgalmas városban és mentem is tovább Boukombébe, ahol somba házakat nézegettem. Itt szintén motorral vittek körbe és így többet láttam ezekből az erődszerű, kisablakos, jórészt agyag épületekből. Az alsó szinten általában élőállatokat tartottak és feljebb voltak a lakóterek.

Elmentem a híres Boukombé-i piacra, ami kicsit csalódás volt, mert színesebbeket láttam máshol - de így is érdekes befejezése volt Benin északi felében tett utamnak.